Celldömölki Nagyboldogasszony templom

Római Katolikus Plébánia Celldömölk

2018. december 16. – Advent 3. vasárnap
  1. Advent valamennyi hétköznapján reggel 6 órakor hajnali szentmisét tartunk a karácsonyi készület jegyében. Várjuk a kedves Híveket ezekre a szentmisékre, amelyek előtt lehetőség van a karácsonyi szentgyónások elvégzésére.
  2. Vasárnap délután 4 órakor a Szent Benedek iskola diákjai adnak koncertet az iskolájuk aulájában, amelyre minden érdeklődőt hívnak és várnak.
  3. Karitász csoportunk, december 18-án, kedden délután 3 órakor a kolostor épületében, karácsony előtti teadélutánt tart. Szeretettel várnak mindenkit az adventi összejövetelre, beszélgetésre.
  4. December 21-én, pénteken délelőtt 9 órától díszítjük fel templomunkat az ünnepekre. A díszítéshez és a takarításhoz kérjük a kedves Hívek segítségét, amelyet előre is köszönünk.
  5. Szombaton délután 5 órakor itt a templomban, a gércei és a celldömölki templomi énekkar közös adventi és karácsonyi hangversenyt tart Fábián Gábor orgonálásával. Mindenkit hívunk a zenés áhítatra.
  6. Szombaton 16.30 órakor Kemenessömjénben, vasárnap 8 órakor Vönöckön és Kemenesmagasiban, ½ 12 órakor Ostffyasszonyfán lesz szentmise.
  7. Vasárnaponként 12-17 óráig csendes Szentségimádás van templomunkban. Lehetőségünk nyílik arra, hogy eljöjjünk Jézushoz elcsendesedni, megpihenni.


Fíliák

Kemenesmagasi: Jézus Szíve templom

A mai ezer körüli lakosú település 1906-ban jött létre Nemes- és Pórmagasi egyesítéséből. A korábban valószínűleg egy település (Mogos 1331; Magassi 1353) a 14. században válhatott külön. A főleg kisnemesi birtoklású részből lett Alsó- vagy Nemesmagasi. A bakonybéli apátság kezébe került másik rész neve először a tulajdonosok miatt változott meg (Apathfölde 7433, Apathy magassy 1447), később elhelyezkedése illetve lakosai alapján kapta a Felső- és Pórmagasi elnevezést (1587, 1643). Pórmagasi később az Esterházy család pápai uradalmának lett része. Nemesmagasi az 1754. évi statisztikai összeírás alapján a Dunántúl "legnemesebb" községei közé tartozott, hisz a századeleji huszonnéggyel szemben ötvenkét nemest írtak össze. Nemes-magasiban már 1848 előtt kaszinó működött.

1944-ben, a német megszállás után Darvas József író, szerkesztő, politikus a községben volt illegalitásban a háború végéig. Ennek emlékét tábla is őrzi. Korábban a nemesmagasi részen volt egy Szent György vitéz és vértanú emlékére szentelt templom, amely a 17. század végére romjaiban állt csak. Ennek helyén az evangélikusok 1717-ben építettek új templomot, amelyet 1732-ben vettek el tőlük a katolikusok számára és a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. A jelenleg Jézus Szíve titulusú római katolikus temploma 15. századi eredetű. Az épületet a századfordulón neogót stílusban alakították át. Tornya a homlokzat jobb oldalán áll. Szentélye egyenes záródású. Az evangélikus templomot 1784-ben építették késő barokk stílusban. A hajó nyugati részével és a toronnyal 1835-ben bővítették, homlokzatát ugyanakkor klasszicista stílusban átalakították (Geschrey Sámuel). A templom egyhajós, téglalap alaprajzú. Főhomlokzatát toszkán fejezetű háromnegyedoszlopok tagolják. Felette sima attikafal zárja le a konzolos főpárkányt, két oldalán egy-egy barokk váza áll. A torony az attika fölé került, amelynek vízszintes főpárkányának sarkain szintén barokk vázák vannak. A síkmennyezetes templombelső egyik oldalán öntöttvas oszlopokon álló fa karzat, a másikon oltárral egybeépített szószék látható. Főoltárképén a Gecsemáné-kertben imádkozó Jézust ábrázolták. Mindkettő magyaros faragásokkal és festésekkel díszített (Freuenstein Mór Kiscell 1903).

A község szélén levő temetőben áll a Berzsenyi család kriptája, amelynek építtetését 1906-ban kezdte el dr. Berzsenyi Dezső, Elkészülte után itt temették el utólag Berzsenyi Lénárd 1848-as honvéd ezredest, aki 1805-ben született Nemesmagasiban, középnemesi családban. A gimnázium után a katonai pályát választotta, belépett a 9. Miklós-huszárezredbe. 1848-ban kapitányként volt itt századparancsnok. Még a nyáron Morvaországból indították őket útnak Magyarországra. Berzsenyi így már a Jellacsics elleni hadjáratban is részt vett. November 26-án őrnaggyá és osztályparancsnokká léptették elő. A téli harcokban először Görgei, majd Perczel parancsnoksága alatt küzdött. 1849. február 1-én alezredes, április 2-án ezrede ideiglenes, május 14-től pedig ezredes parancsnoka lett. Júniustól a 4, és a 9, huszárezredek lovas hadosztályának lett parancsnoka, egészen a világosi fegyverletételig. Június 20-án Görgei a II. hadtest parancsnokává akarta kinevezni tábornoki ranggal Berzsenyi azonban nem fogadta el arra hivatkozott, hogy nem érez magában elég tehetséget hozzá. Talán ez volt a szerencséje, mert a kézre került tábornokokat az osztrákok kivégezték. Berzsenyi golyó általi halálról szóló ítéletet kapott, amelyet kegyelemből 18 évi várfogságra változtattak. 1857-ben kegyelemmel szabadult Olmützből. A fogságban felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat alkotott, amikor több mint száz rabtársát lerajzolta. Ezeknek egy része a szombathelyi Savaria Múzeumban, illetve a budapesti Hadtörténeti Múzeumban található. 41 portrét az 1960-as években találtak meg a celldömölki postaépület (egykori Berzsenyi-ház) átalakításakor, annak padlásán. Ezek közül 3 az ostffyasszonyfai Petőfi-emlékszobába került, a többi az alsósági Berzsenyi Lénárd Általános lskolában található. Berzsenyi hazatérése után szülőfalujában gazdálkodott 1886-ban bekövetkezett haláláig.

© by brs 2012-2017