Celldömölki Nagyboldogasszony templom

Római Katolikus Plébánia Celldömölk

2018. november 11. – Évközi 32. vasárnap
  1. November 13-án, kedden tartjuk a fatimai engesztelést, amelyet Császár Gyula rábapatyi plébános vezet. ¼ 6 - kor kezdődik a rózsafüzér, utána este 6 órakor a szentmise, körmenettel. Mindenkit hívunk és várunk a közös imádságra.
  2. Szombaton 16.30 Vönöckön, vasárnap 8 órakor Kemenessömjénben és Kemenesmagasiban lesz szentmise
  3. Vasárnap, a ½ 10-kor kezdődő szentmise keretében lesz, a leendő elsőáldozók befogadási szertartása. A szentmisére várjuk a gyermekek, szüleit, hozzátartozóit is. Kérjük, hogy a leendő elsőáldozók 9 órára jöjjenek.
  4. Vasárnap ünnepeljük az egyházi szeretetszolgálat védőszentjének, Szent Erzsébetnek az ünnepét. Ennek a vasárnapnak a perselypénzét a Magyar Katolikus Karitász javára gyűjtjük. A perselypénz 40 %-ból plébániai karitászunk részesül. Köszönjük a Kedves Hívek segítő támogatását.
  5. Vasárnaponként 12-17 óráig csendes Szentségimádás van templomunkban. Lehetőségünk nyílik arra, hogy eljöjjünk Jézushoz elcsendesedni, megpihenni.
  6. Csatlakozva az Egyházmegyei Karitász felhívásához: december 10-ig gyűjtést szervezünk tartós élelmiszerekből a szegények karácsonyi megajándékozásához. A legkisebb adományt is köszönettel fogadjuk. Az élelmiszer adományokat a templomban a szentmisék alkalmával, illetve a plébánián, hétfőtől péntekig 9 – 12-ig lehet leadni.
  7. Megjelent egyházmegyénk havi lapjának novemberi száma. Ajánljuk a kedves Hívek figyelmébe
  8. Az elmúlt héten búcsút vettünk Dénes Lászlóné Rozália Vönöcki és, Nyoszoli László Celldömölk testvéreinktől. Adjon az Úr örök nyugodalmat nekik†
  9. Irgalmas Istenünk, kérünk, világosítsd meg híveid szívét, és Szent Erzsébet közbenjárására segíts minket, hogy a világ által fölkínált jólétet megvessük, és mindig égi vigasztalásodnak örvendjünk!
  10. Ferenc pápa egyetemes imaszándéka 2018 novemberben: A béke szolgálatáért, hogy a szív és a párbeszéd hangja mindíg felülkerekedjen a fegyverek szaván.

Fíliák

Kemenessömjén: Kisboldogasszony templom

Mint a legtöbb magyar faluban, Kemenessömjénben is a legrégebbi épület a templom. Keletkezésének pontos dátumát nem ismerjük. A Kisboldogasszonynak szentelt templom első írásos említése 1339-ből való. Száz év múlva, 1439. augusztus 8.-án így szól róla a forrás: IV. Jenő pápa Firenzében Osth László kérvényére a semjéni Szűz Mária tiszteletére épült templom hívei számára búcsút engedélyezett. Feltehető, hogy plébániatemplom volt a reformációig, és Mihályfa is hozzátartozott. 1550-ben még katolikus plébánia, de a reformáció során az evangélikusok kapták meg. Ebben az időben szinte az egész Kemenesalja, így Sömjén is az új hitre tért át. Az ezt követő időkben a templom pusztulásnak indult, és csaknem 150 éven keresztül romlott az állaga, mígnem egy 1698-ban keltezett leírás már csak falak omladékát, romos sekrestyét és a templom körüli elhanyagolt temetőt említi. Az időközben rendbehozott templom 1732-ben, az ellenreformáció során fegyveres erőszakkal került vissza a katolikusokhoz. 1732. június 3-án, pünkösd harmadik napján Maratskó Anzelm prépost vezetésével érkezett a templomfoglaló bizottság, akiket miután Mihályfáról a lakosság elűzött, Sömjén felé vették az irányt. A falu népe, az időközben ideérkezett mihályfaiak segítségével, botokkal, fejszékkel, kapákkal felfegyverkezve várta a bizottságot, akik kénytelenek voltak eredménytelenül távozni. Azonban hiába volt a hívek ellenállása, augusztus 20-án fegyveres erőszakkal foglalták vissza a templomot, csakúgy, mint egész Kemenesalján. 1755-ben tatarozták az épületet, erre egy évszámos felirat is utal a szentély keleti sarkán. 1785-96-ban Szily püspök segítségével javításokat végeztek. Ebben az évben festi meg Dorfmeister István a Szűz Mária születését ábrázoló oltárképet is. A sekrestye 1792-ben készül, míg a mai homlokzatát 1892-ben kapja a templom. Eredetileg két harangja volt, azonban az egyiket a II. világháborúban elvitték, a jelenleg is használt harang 1938-ból származik. 1973-ban régészeti kutatásokat végeztek a templomban, ami bizonyította középkori eredetét, annak ellenére, hogy szentélyét nem kelet felé tájolták, amely pedig a középkori templomoknál követelmény volt. Az épület homlokzata dísztelen, barokk ablakai félkörívesek, a sekrestyén lévő ablakok és a torony alatti bejárat egyenes záródású. A torony alsó részén a köpenyfal lábazatszerűen veszi körül az emeleti toronytestet, a bejárati oldalon timpanonszerű párkánymegoldással. A harangok szintjén a toronyban négy félköríves ablak, felette órahely. A főpárkány mind a négy oldalán háromszögű oromzatból nő ki a nyolcszögű gúlasisak. A templomban két négyzetes pilléren tömören falazott mellvédű orgonakarzat van, a hajó és szentély csehsüvegekkel fedett, a hevederek barokk tagolású falpillérekre támaszkodnak. A padok népies barokk részletképzésűek, a szószék – hangvetőjén Mózessel és vázákkal – copf stílusú alkotás.

A templom:
Sömjén legrégibb épülete a falu közepén, útkereszteződésben álló, jelenleg római katolikus templom. Műemlékjellegű. Keletkezéséről semmi pontosat nem tudunk. Elsőként 1439. augusztus 8-án szól írott forrás róla: IV. Jenő pápa Firenzében Osth László kérvényére az asszonyfai Szent Mihály és Szent Vencel, a mihályfai Szent István első vértanú és a sömjéni Szűz Mária tiszteletére épült templomok hívei számára búcsút engedélyezett. Feltehető, hogy plébániatemplom volt a hitújításig és Mihályfa is hozzátartozott. 1550-ből ismerjük a plébánosát is. Harrach Erzsébetnek, a templom szakavatott kutatójának összefoglaló értékelése:

"A Berzsenyi Dániel utca 14/a szám alatt (336) álló templom a kemenesmihályfai plébánia filiája. Kisboldogasszonynak szentelt (Mj). Középkori eredetű, létezéséről egy 1339. évi okmányban olvashatunk, 1439-ből ismeretes egy búcsúkérési folyamodvány a templomlátogatók számára. 1550-ben még plébánia, de a hitújítás következtében megszűnik az lenni. 1698-ban »a templom pusztulásnak indult, és nem mutat mást, mint falak omladékát és romokat, romos sekrestyével együtt«. Az időközben használhatóvá tett templom 1732-ben fegyveres erőszakkaI visszakerült a katolikusok kezébe, de egy 1785-l786-ban történt levélváltásból kiderült, hogy javításra szorul, amit Szily püspök segítségével elvégeztek. A templom mai homlokzatát 1892-ben kapja. A felújításhoz Pick Henrik kiscelli építőmester készíti a terveket. E szerint a torony földszintjét köpenyfallal látják el, felmagasítják két méterrel a párkány szintjét, a sisak ácsszerkezetet kap, a homlokzatot pedig eklektikus felfogásban képezik ki. Az épület kutatása 1973-ban kezdődött el. A teljes alaprajz középkori eredete bizonyossá vált a feltárt ablakokból. Az ablakok keretezése kőből van, s így a barokk vakolat alól előtűnnek a gótikus profilú részletek. A keleti hajóoldalon feltárt két ablak azonos a szentélyen feltárt ablakokkal, csupán magassági méreteik különböznek. A szentélyben a keleti oldalon, a sekrestyepadláson is megtalálható egy befalazott ablak. Az ablakokkal egyidőben létezett a nyugati oldalon egy sekrestye, amelynek bejáratát sikerült feltárni. Az a tény, hogy a jelenlegi sekrestye padlásán a szentélyfalban az ablakon kívül a XVIII. századi periódus festménynyomait is megtaláltuk, igazolja számunkra, hogy a mai sekrestye a XIX. század fordulóján készült. A hajó négy sarkán, a szentélysarkokon, az ablakok körül és a jelenlegi párkány alatt két méterrel egy szürke-sárga kváderes festés látható. Ez a festés az 1755-ös tatarozásnál készülhetett, amit egy évszámos felirat rögzít is a szentély keleti sarkán. Az osztópárkány felső, záró részét sehol sem lehetett feltárni, az mindenütt roncsolt. A Szily püspök idejében készült tatarozáskor tehát felemelik a falkoronákat, és a teljes homlokzati felületeket egy gyengén höbörcsös vakolattal látják el. Ennek a színe fehér volt. Bevakolják ebben az időben az ablak kőkereteit is. 1792-ben készül a sekrestye, nyitják a mai ablakokat és befalazzák a régieket. A torony vakolata alól a szürke-sárga kváderezés nyomai bukkantak elő. A két méter magas köpenyfal miatt csak a felette lévő szakaszon, a felfalazás szintjéig lehet nyomokat kimutatni. A torony belseje azonban ennél többet is elárul. Az eredeti lőrésablakokat a köpenyfallal elpalástolták. Az ablakoknak egy kőből kialakított könyöklője és záradék a korai építési hagyományra utal. A megoldás teljesen azonos a kőszegszerdahelyi templomtorony és a velemi Szent Vid-torony ablakaival. Mindkettőről tudjuk korai eredetüket. Érdekes megemlíteni, hogy mind a három toronyépítménynél a falazat zöme hasított bazalt és csatári kő. Kemenessömjénben az egész templom falazóanyaga kő, csupán a felfalazás tégla. A téglák Cziráky Lajos - CL - bélyegzésűek. A toronyban két haranghely van. Az egyik harangot a második világháború idején leszerelték és elvitték, míg a ma is használatban levő 1938-ban készült. A feltárás csak a legfelső rétegeket tisztította le a falakról, így a nyers falazat még rejthet meglepetéseket, bár ennek nem nagy a valószínűsége. A kutatás bizonyította, hogy a teljes templom középkori, annak ellenére, hogy nem »keletelt« - szentélyét nem kelet felé tájolták, holott ez a középkori templomokra nézve alapszabályt jelentő követelmény volt. Homlokzatai dísztelenek, barokk ablakai félkörívesek, a sekrestyén egyenes záródású, a bejárat a torony alatt szintén egyenes záródású. A torony alsó részén a köpenyfal lábazatszerűen veszi körül az emeleti toronytestet, a bejárati oldalon timpanonszerű párkánymegoldással. A harangok szintjén négy félköríves ablak, felette órahely díszíti a toronyhomlokzatokat, a főpárkány mind a négy oldalán háromszögű oromzatból nő ki a nyolcszögű gúlasisak. A templomban két négyzetes pilléren tömören falazott mellvédű orgonakarzat van, a hajó és szentély csehsüvegekkel fedett, a hevederek barokk tagolású falpillérekre támaszkodnak. A padok népies barokk részletképzésűek, a szószék - hangvetőjén Mózessel és vázákkal - copf részletképzésű alkotás. A Szűz Mária születését ábrázoló oltárképet id. Dorfmeister István festette 1785-ben."

Két katolikus vizitátor, Kazó főesperes 1698-ban és Batthyány püspök 1758-ban a következőket jegyezték Sömjénről és a templomáról (1698):

"Tisztán magyar plébánia és mint filiális Mihálfa helységhez tartozik. A kegyúri jogot az itteni részbirtokos nemesség gyakorolja. Temploma a községben áll, amelyet régi katolikusok építettek Isten dicsőségére és a Megszületett Angyalok Királynéjának tiszteletére. De elhagyatván, csak a falaiból megmaradt némi töredék és rom látható a romos sekrestyével együtt. Temetője a templom körül terjed, valamikor fallal volt körülvéve, most az is romos és itt-ott tárva-nyitva. Búcsúját tartották az Angyalok Királynéjának ünnepén, de ezt idővel elfeledték. Az újraépítés és a tatarozás a plébániabelieket kötelezné, de ennek most a jelenidei sok viszonytagság és a szerencsétlenségek ránehezedő nyomorúsága miatt most képtelenek eleget tenni. Harangjuk a faluban lévő haranglábon van. A templom javai és jövedelme: szántóföldjei összesen 25 holdra rúgnak, 45 köböl terméssel. Dűlői: a Kender Szerben, a Csépében, a Borsó Szélben. Ki szokták adni bérbe, vagy maguk a plébániabeliek megművelik és azok bérét lassan növelik, hogy abból a maga idejében meg tudják újítani a templomot. Rétjei: a Füzesben és Ugg major határában. A réteket lekaszálják, összegyűjtik és a plébánoshoz Mihálfára szállítják. Az elsőt kiadják és árát a templomra fordítják. Mikor a plébániabeliek a papnak kaszálják a nevezett rétet, akkor a plébános itókára fizet 75 dénárt /solvit .. pro bibali/ és a templomatyának /aedituo/ egy szekér szénát juttat. A szántóföldek mind Sömgyén határában fekszenek. Mondják, hogy lenne 10 Ft-ja a Potyondi családnál, mely Szt. Márton helységben él, rokonságukból hagyta valaki a templom építésére. A plébániabeliek között szétosztva van még 186 Ft és 50 dénár. Fölszerelés: van két terítője /mappae/ és 1 szőnyeg /egyszerű/, vagyis 1 csoltár. Plébános jövedelme: Az egyes házak adtak nagyobb félmérőt búzából és 4 dénárt 2 és fél holdat megszántának Mihálfa község határában és a plébános vetőmagjával rendbe teszik, learatják és behordják. Stóla: kereszteléskor kap egy tyúkot, egy kenyeret és 4 dénárt. Ha beteget gyóntat, kap 12 dénárt, ha esküdtet, egy terítőt /mappa/ adnak neki vagy 75 dénárt, özvegyektől /ha nőtlenek/ 25 dénár jár, gyászbeszéd után 12 dénárt kap, és meghívják a halotti torra, ha pedig itt tart istentiszteletet, sorban vagyis házankint hivatalos étkezésre. Hivők száma: összes lélekszám 355, ebből katolikus a csecsemőkön kívül 17."

© by brs 2012-2017