Celldömölki Nagyboldogasszony templom

Római Katolikus Plébánia Celldömölk

2019. március 17. – Nagyböjt 2. vasárnapja
  1. Március 19-én, kedden este 7 órakor egyházközségi gyűlést tartunk, amelyre várjuk az egyházközségi képviselőket.
  2. Március 21-én, csütörtökön este 7 órakor Pipics Csaba vetített képes előadását hallhatjuk, láthatjuk a kolostorban Fatimáról. Az előadásra minden érdeklődőt hívunk és várunk.
  3. Nagyböjtben, minden pénteken és vasárnap este 1⁄4 6-kor keresztúti ájtatosságot tartunk a különböző közösségek vezetésével. A keresztutak beosztása a hirdetőtáblán olvasható. Pénteken este a leendő elsőáldozókat várjuk.
  4. Március 24-én, a jövő vasárnap, a délelőtt 10-kor kezdődő szentmise keretében lesz a leendő elsőáldozók kiválasztási szertartása, a Biblia átadásával. A szentmisére a gyermekek szüleit, hozzátartozóit is várjuk. A leendő elsőáldozókat 1⁄2 10 órára várjuk a templom előtt.
  5. Március 25-én, a jövő hétfőn lesz Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony. Az esti szentmisén lelki adoptálás lesz templomunkban. 9 hónapon keresztül lélekben adoptálunk (örökbe fogadunk) egy megfogant, de veszélyben lévő magzatot, akinek életét csak Isten ismeri, és imádkozunk, hogy szülei vállalják az ő életét. Ezzel a fogadalommal és imával sokat tehetünk azért, hogy több gyermek születhessen hazánkban is.
  6. Március 29-én pénteken és 30-án szombaton lesz nagyböjti lelkigyakorlatunk, amelyet Gombos Bálint, Gencsapáti plébánosa vezet. A lelkigyakorlat részletes programját a hirdető táblán olvashatjuk.
  7. Ebben az esztendőben az egyházmegyei zarándoklatot, 2019. május 1-re a Megyéspüspök úr Szentgotthárd – Zsidára hirdette meg, Brenner János boldoggá avatásának első évfordulója alkalmából. A zarándoklatra autóbuszt indítunk, amelyre a sekrestyében és a plébánián lehet jelentkezni.
  8. A héten búcsút vettünk Kemenesmagasiban Csótár Gyula testvérünktől.Adjon az Úr örök nyugodalmat neki†
  9. Szombaton 16.30 órakor Kemenessömjénben, vasárnap 8 órakor Vönöckön és Kemenesmagasiban, 1⁄2 12 órakor Csöngén lesz szentmise.

Fíliák

Vönöck: Szent István király templom

A Kemenesalja lankás lejtőjén, Celldömölktől északra találjuk a 850 körüli lélekszámú községet. Északi határát a Cser egyenletes fennsíkja teszi ki, amelyet többnyire erdő borít. A délkelet felé lassan ereszkedő lejtő falu feletti részén sok helyen szőlők, nagyüzemi gyümölcsösök díszlenek. A határ alsó részén, a Cinca patak mellékén főként szántóföldeket, helyenként réteket találhatunk.

Műúton Celldömölkről közelíthető meg legegyszerűbben, Kemenesszentmárton érintésével. Innen tovább Kenyeri felé egy hosszú, de nagyon szép, erdők között vezető út visz át a Cser fennsíkján. Vasútja, és így állomása az 1979-es évben megszűnt. Már a római korban is lakott volt a környék, Vönöck és Kemenessömjén - Kemenesmihályfa határában haladt el egy római hadiút. Ezt az utat még a középkorban is használták, s kavicsos nyomát ma is fel lehet fedezni a szántásokon egy római sírt tártak fel az út mellett, belőle egy tégla került elő, melyet a művelődési ház falába építettek be.

A község nevét legkorábban 1265-ben említik meg írásos formában. Története során végig köznemesek, kisnemesek birtokolták.

A település első hiteles írásos említése 1303-ból maradt fenn, Wenyzk formában. (Más források szerint még korábban: 1265 - Vonoz). Története során végig köznemesek birtokolták.

1567-ben német zsoldosok dúlták fel a falut, majd a töröknek kellett többször hódolniuk. A 17. században a Horváth família volt a település földesura, majd a Boda család is jelentős birtokokat szerzett itt. A reformáció idején a falu lakóinak többsége az evangélikus vallásra tért át.

1811-12 között a hajdan volt Farkas-kúriában élt Kisfaludy Károly író, költő, és itt írta a "Tatárok Magyarországon" című művét is. A községben halt meg 1923-ban Jankó Sándor földmérő, főiskolai tanár, az első magyar fotogrammetriai könyv szerzője.

A 20. század első felében a Miskolczy, a Pfeiffer és a Karátsony család rendelkezett itt jelentősebb birtokokkal.

A Petőfi Sándor utcából Szombathelyre, a Vasi Múzeumfaluba került egy hosszúágas, kontyolt tetejű, kétlakásos szegényparaszti porta.

Vönöckön hagyománya van a farsangi álarcosbálnak, a májusfaállításnak; nyaranta, június környékén a falunapnak, és kétévente októberben a szüreti felvonulásnak és bálnak.

A Szent István királynak szentelt templom 1943-ban épült, 2001-ben új harangot kapott

© by brs 2012-2017