Celldömölki Nagyboldogasszony templom

Római Katolikus Plébánia Celldömölk

2019. január 13. – Évközi 1. vasárnap
  1. A vasárnap esti szentmisén tartjuk fatimai engesztelésünket, melyet Tokár János ferences szerzetes vezet.
  2. Ez a nap templomunk hivatalos szentségimádási napja az egyházmegyében. Ezért – kivételesen - délelőtt 11-kor kezdődik a szentségimádás, amelynek végén 5 órakor közös szentségimádási órát tartunk. A rózsafüzér ½ 5-kor kezdődik ezen a napon.
  3. Kedden este 7 órakor tartjuk az egyházközség számadási és költségvetési gyűlését a kolostorban.
  4. Csütörtökön este ¾ 7-kor felnőtt katekézis lesz.
  5. Vasárnaponként 13–17-ig csendes szentségimádás van templomunkban. A téli időszakban a kápolnában tartjuk.
  6. A héten búcsút vettünk, Hanzl Ferenc és Bálint Gáborné Katalin testvéreinktől. Adjon az Úr örök nyugodalmat nekik†
  7. Szombaton 16.30 órakor Vönöckön, vasárnap 8 órakor Kemenessömjénben és Kemenesszentmártonban, ½ 12 órakor Ostffyasszonyfán lesz szentmise.

Fíliák

Vönöck: Szent István király templom

A Kemenesalja lankás lejtőjén, Celldömölktől északra találjuk a 850 körüli lélekszámú községet. Északi határát a Cser egyenletes fennsíkja teszi ki, amelyet többnyire erdő borít. A délkelet felé lassan ereszkedő lejtő falu feletti részén sok helyen szőlők, nagyüzemi gyümölcsösök díszlenek. A határ alsó részén, a Cinca patak mellékén főként szántóföldeket, helyenként réteket találhatunk.

Műúton Celldömölkről közelíthető meg legegyszerűbben, Kemenesszentmárton érintésével. Innen tovább Kenyeri felé egy hosszú, de nagyon szép, erdők között vezető út visz át a Cser fennsíkján. Vasútja, és így állomása az 1979-es évben megszűnt. Már a római korban is lakott volt a környék, Vönöck és Kemenessömjén - Kemenesmihályfa határában haladt el egy római hadiút. Ezt az utat még a középkorban is használták, s kavicsos nyomát ma is fel lehet fedezni a szántásokon egy római sírt tártak fel az út mellett, belőle egy tégla került elő, melyet a művelődési ház falába építettek be.

A község nevét legkorábban 1265-ben említik meg írásos formában. Története során végig köznemesek, kisnemesek birtokolták.

A település első hiteles írásos említése 1303-ból maradt fenn, Wenyzk formában. (Más források szerint még korábban: 1265 - Vonoz). Története során végig köznemesek birtokolták.

1567-ben német zsoldosok dúlták fel a falut, majd a töröknek kellett többször hódolniuk. A 17. században a Horváth família volt a település földesura, majd a Boda család is jelentős birtokokat szerzett itt. A reformáció idején a falu lakóinak többsége az evangélikus vallásra tért át.

1811-12 között a hajdan volt Farkas-kúriában élt Kisfaludy Károly író, költő, és itt írta a "Tatárok Magyarországon" című művét is. A községben halt meg 1923-ban Jankó Sándor földmérő, főiskolai tanár, az első magyar fotogrammetriai könyv szerzője.

A 20. század első felében a Miskolczy, a Pfeiffer és a Karátsony család rendelkezett itt jelentősebb birtokokkal.

A Petőfi Sándor utcából Szombathelyre, a Vasi Múzeumfaluba került egy hosszúágas, kontyolt tetejű, kétlakásos szegényparaszti porta.

Vönöckön hagyománya van a farsangi álarcosbálnak, a májusfaállításnak; nyaranta, június környékén a falunapnak, és kétévente októberben a szüreti felvonulásnak és bálnak.

A Szent István királynak szentelt templom 1943-ban épült, 2001-ben új harangot kapott

© by brs 2012-2017