Celldömölki Nagyboldogasszony templom

Római Katolikus Plébánia Celldömölk

2019. február 10. – Évközi 5. vasárnap
  1. Most vasárnap délután 3 órakor szülői értekezlet lesz a leendő elsőáldozók szülei számára a kolostorban. Kérjük, hogy a megbeszélésre mindenki hozza magával gyermeke Bibliáját.
  2. Február 12-én, kedden, az esti szentmise után cursillo lesz a kolostorban.
  3. Szerdán lesz fatimai engesztelő napunk. Az este 6 órakor kezdődő szentmisét Bali Tibor külsővati plébános vezeti.
  4. Pénteken este ½ 7-kor bérmálási felkészítő lesz a kolostorban.
  5. A Keresztség szentségében részesül Sebestyén Martin.
  6. A héten búcsút vettünk, Tóth Ferencné Magdolna testvérüktől.Adjon az Úr örök nyugodalmat neki†
  7. Szombaton 16.30 órakor Vönöckön, vasárnap 8 órakor Kemenessömjénben és Kemenesszentmártonban, ½ 12 órakor Ostffyasszonyfán lesz szentmise.

Fíliák

Vönöck: Szent István király templom

A Kemenesalja lankás lejtőjén, Celldömölktől északra találjuk a 850 körüli lélekszámú községet. Északi határát a Cser egyenletes fennsíkja teszi ki, amelyet többnyire erdő borít. A délkelet felé lassan ereszkedő lejtő falu feletti részén sok helyen szőlők, nagyüzemi gyümölcsösök díszlenek. A határ alsó részén, a Cinca patak mellékén főként szántóföldeket, helyenként réteket találhatunk.

Műúton Celldömölkről közelíthető meg legegyszerűbben, Kemenesszentmárton érintésével. Innen tovább Kenyeri felé egy hosszú, de nagyon szép, erdők között vezető út visz át a Cser fennsíkján. Vasútja, és így állomása az 1979-es évben megszűnt. Már a római korban is lakott volt a környék, Vönöck és Kemenessömjén - Kemenesmihályfa határában haladt el egy római hadiút. Ezt az utat még a középkorban is használták, s kavicsos nyomát ma is fel lehet fedezni a szántásokon egy római sírt tártak fel az út mellett, belőle egy tégla került elő, melyet a művelődési ház falába építettek be.

A község nevét legkorábban 1265-ben említik meg írásos formában. Története során végig köznemesek, kisnemesek birtokolták.

A település első hiteles írásos említése 1303-ból maradt fenn, Wenyzk formában. (Más források szerint még korábban: 1265 - Vonoz). Története során végig köznemesek birtokolták.

1567-ben német zsoldosok dúlták fel a falut, majd a töröknek kellett többször hódolniuk. A 17. században a Horváth família volt a település földesura, majd a Boda család is jelentős birtokokat szerzett itt. A reformáció idején a falu lakóinak többsége az evangélikus vallásra tért át.

1811-12 között a hajdan volt Farkas-kúriában élt Kisfaludy Károly író, költő, és itt írta a "Tatárok Magyarországon" című művét is. A községben halt meg 1923-ban Jankó Sándor földmérő, főiskolai tanár, az első magyar fotogrammetriai könyv szerzője.

A 20. század első felében a Miskolczy, a Pfeiffer és a Karátsony család rendelkezett itt jelentősebb birtokokkal.

A Petőfi Sándor utcából Szombathelyre, a Vasi Múzeumfaluba került egy hosszúágas, kontyolt tetejű, kétlakásos szegényparaszti porta.

Vönöckön hagyománya van a farsangi álarcosbálnak, a májusfaállításnak; nyaranta, június környékén a falunapnak, és kétévente októberben a szüreti felvonulásnak és bálnak.

A Szent István királynak szentelt templom 1943-ban épült, 2001-ben új harangot kapott

© by brs 2012-2017